2006. szeptember 28., csütörtök

eltörölni a politikát

A bátyám szerint minden bajt a politika okoz, ezért ha nem volna politika, akkor nem volna baj sem. Tökre nem értek vele egyet. Szerintem a politika csodálatos dolog, és csodálkozni fog talán sok ember, de nyugodtan rámondhatjuk ezt a gyakran használt kifejezést: "a világ legtermészetesebb dolga".
Amikor reggeli közben eldönti a család, hogy mi legyen este a vacsora, az egy politikai folyamat. Döntéshozási folyamat. Ezután jöhet a végrehajtás, ami nem más, mint a projekt kivitelezéséhez az erőforrások megteremtése (a szülők mennek dolgozni), majd a kivitelezés (beszerzés=vásárlás és főzés).
De hozhatnék még ezernyi példát. És egész társadalmunkat a legkisebb közösségektől kezdve a legnagyobbakig, a legeldugottabb kultúráktól a legismertebbekig áthatja a politika. Politika az emberek között azóta létezik, amióta közösségek vannak, azaz leegyszerűsítve azóta, amióta először a világon két emberi lény találkozott. Persze nem csak az emberek politizálnak, hanem az állatok is. Sőt, a különböző állatfajok teljesen különböző politikai rendszerekben élnek. Például a farkasok, vagy az elefántok, vagy a hangyák, mind mind más rendszereket használnak. De egyvalamiben mégiscsak különböznek az emberektől. Úgy tűnik, politikai rendszereik genetikailag kódoltak, és azonos fajon belül nem mutatnak jelentős eltérést ezek a rendszerek. Az emberi lény azonban tudatosan képes befolyásolni azt a poltikai rendszert amelyben él. Tudatosan kísérletezik vele, és próbálja megtalálni a közössége számára a legmegfelelőbbet. A kísérletezést lehet nagyban kezdeni, és akkor jön a csodálkozás, hogy bár a keret megváltozott, a tartalom mégis a régi szeretne maradni. Azaz nem biztos, hogy felülről haszna van próbálkozni, mert a politikai rendszer akkor változhat meg valóban, ha benne élő emberek megváltoznak. A folyamat reflexív, tehát a politikai elit és a piramisban lejjebb lévők kölcsönösen hatnak egymásra. De amikor egy alapvetően hierarchikus társadalmat horizontálisabbá akarunk tenni, azt nem kezdhetjük el a hierarchia csúcsáról! Mégis hogy néz az ki? Lehetséges-e egyáltalán? És jogunk van-e beavatkozni a természetes fejlődési folyamatokba? És mi tekinthető természetesnek?
A másik lehetőség, ami számomra reálisabbnak tűnik: el lehet kezdeni kicsiben a társadalmon belül a kisebb létező rendszereket megreformálni, és hagyni, hogy a keretek maguktól alakuljanak. Jobbá tenni a politikai rendszert az egyetemeken, hogy az hatással lehessen a rendszer egészére. Ezt fontosnak tartom.

Nincsenek megjegyzések: