Szép húsvétot!

Tegnapelőtt volt a Kik vagyunk? beszélgetés-sorozat harmadik epizódja, ahol Futurbi azzal zárta hozzászólását, ha emlékszünk még, hogy "A méret a lényeg." Bár gondolom ő nem a közelgő ünnepre próbált utalni.
Kérdés, hogy a húsvét tényleg arról szól-e, amiről a lenti videó, de valami köze biztos van az utódnemzéshez, mert amit mi soha nem fogunk megtudni, az az hogy hogyan kerül a sok csokitojás a nyuszik pocakjába. Én a csokimikulásokra gyanakszom inkább, mert méretben ők illenek a nyuszikhoz. És amúgy is a hosszú piros kabát, ami akár meztelen testet is rejthet, nekem felettébb gyanús, a hamiskás bozontos szakállról nem is beszélve. Eddig érthető, de mitől tojás? - tehetnénk fel a kérdést. Na itt jön be a képbe a csoki csibe, ami egyre inkább kezd kiveszni a boltokból.

Mindez pedig úgy jutott eszembe, hogy egy ismerősöm blogján akadtam erre a videóra, és gondoltam mást is érdekelhet.



Térjünk vissza az utódnemzésre, vk. a termékenységre. A tojás, mint a termékenység jelképe, már a kereszténység elterjedése előtt jelen volt a tavasz ünneplésének szimbólumai között. Állítólag már az ókori egyiptomiak és rómaiak is festettek tojást húsvétkor. Egyes dunántúli falvakban és a moldvai csángó településeken még ma is egy héttel a húsvét után készítik a leányok a hímes tojásokat. (forrás) Ugyanígy a locsolkodás is a termékenység és a tavaszi megújhodás ünneplése.
A német és az angol nyelvben nem tisztázott, hogy miért Ostern és Easter a húsvét neve. A magyarban elég egyértelmű, ezen a napon ér véget a negyven napos böjt, amikor újra lehet húst enni. Így a tavasz ünneplése, aminek népi hagyományai, és ennek megfelelően "pogány" ünneplési rítusai vannak a mai napig, egy keresztény szokásokból merített nevet kapott, így keresztény ünneppé is vált egycsapásra.
Az angolszász nyelvekben viszont több teória is született a név eredetét illetően: 1. egy "pogány" tavaszünnepről kapta a nevét, amit pedig egy germán tavaszistennőről neveztek el (Eostrae) 2. a húsvéti keresztelésekre vezetik vissza, amiket a nap első sugarának felbukkanásakor végeztek, és a napfelkelte, ami keletről jön, a feltámadás jelképe is egyben 3. A húsvéti keresztelkedők fehér ruhájának neve albae paschales, aminek rövid alakja alba (hajnalpír), ősnémetül eostarum-nak lett fordítva. stb. stb. (forrás)

A tojásfestegetés, mint tavaszi népi szokás egyébként kitűnően beleillik a keresztény hagyományokba is, mivel ha böjt van, olyankor ha megenni nem lehet, valamit csak kell tenni a tojással. Így húsvétra összegyűlik egy jó adag festett tojás. Lényeg a lényeg, a kersztény vallás, kitűnően tudta integrálni magába a népi hagyományokat, és egy zászló alatt rendezett tavaszi ünnepet mindenkinek.

Nem ő hozza...

április 9. - megjegyzés: egyébként nem is csoki tojás és csoki nyuszi, hanem megnevezése szerint "kakaós tejbevonó massza" NYÚL. Egy kedves rokonom hívta fel rá a figyelmemet, hogy ha a gyártók ennél bizalomkeltőbb megnevezést is felírhattak volna rá, akkor bizonyára megtették volna. Éljen az eredeti Hímes Tojás (c.r. by commons)!