Tudassátok mindenkivel!

(forrás:lefigaro.fr)

1. (titkos)Küldetés Párizsban végrehajtva. (már Lyonban vagyok)
1/a KG felolvasta a lengyel és a magyar civil szervezetek szolidaritási nyilatkozatát a Tolbiac (Párizs egyik nagy egyeteme) Naggyűlésének hallgatósága előtt, akik rendszeresen tapssal szakították félbe a kiáltványt, majd a végén hihetetlen ovációval és álló tapssal köszönték meg a magyaroknak és a lengyeleknek, hogy elsőként biztosították a francia fiatalokat a forradalom támogatásáról. Átadtuk a gázmaszkokat is, hogy a diákok eljuttathassák Villepin miniszterelnöknek és Sarkozy belügyminiszternek (hátha még szükségük lesz rá)
1/b Interjú egy félig magyar származású francia forradalmárral, Ilonával, aki azt üzeni a magyaroknak, hogy álljanak fel, mert eljött az idő!
1/c Meglátogattuk a 7. napja éhségsztrájkoló lesoványodott arcú filozófus fiút és KG interjút készített vele.
1/d Kameráztam én is és egy francia TV is. Az elkészített videóanyagok már útban vannak felétek, és nemsokára remélhetőleg részletet láthattok belőlük valamelyik televízió hírműsorában is. Már egy francia nyelvű csatorna leadta a szolidaritási nyilatkozat átadásáról készített saját verzióját.

2. A fenti képen egy tegnapelőtti akció, amelynek a megszavazásakor én is jelen voltam az egyik egyetemen. A diákok tegnap esti indulásomkor még mindig az utcákon voltak, blokkolták a főbb közlekedési vonalakat, és a Nemzetgyűlés feloszlatását követelték!!! Így a kormány lemondásának követelése kiegészült ezzel. Itt már régen másról van szó, mint amiről a fősodrú média beszél. Teljes a félretájékoztatás.

3. Köszönöm megtisztelő figyelmeteket, amit hétköznapi életem nyomonkövetésére fordítotok!
:) Köszönöm a kormányzati ip-nek is, hogy növelte, habár eddig csak eggyel, a látogatottságomat, ami így elérte napon belül a 74-et.
Minden hozzászólást elolvasok. A legjobban ez tetszett: "Naggggyon jó. Remélem meg is verik, hogy megtanulja hol a helye." Igazán eredeti, jót nevettem!

Szerencsére a francia alkotmánybíróság az alkotmánnyal összhangban lévőnek ítélte a CPE-t. Valamint tegnap Jacques Chirac államfő ki is hirdette a törvényt és "új törvényben" annak módosítását kérte. Így a forradalom szempontjából majdnem a legjobb forgatókönyv valósult meg(kicsit jobb lett volna, ha a módosítását sem kéri a kis bohóc). Franciaország vezetői szinte mindent megtesznek elitük és saját maguk megbuktatása érdekében, reméljük nem hiába. A forradalom kiterjedésének semmi sem áll az útjában egyelőre. Sokkal szerencsétlenebb forgatókönyv lehetett volna a következő: az alk.b. alkotmánysértőnek ítéli a CPE-t, a kormány kihátrálhat, vagy harmonizálhatja a szövegezést, a mozgalom pedig elveszíti a háborús okot, vagyis a CPE-t és ezzel lassan erejét veszíti a hullám.
Hasonló veszély, bár egyre csökkenő mértékben, de még mindig fennáll.
Az egyre radikalizálódó, és kiterjedő mozgalom megkezdte az egyetemeken intézményi hátterének kialakítását. Ezek a minden egyetemen létrehozott forradalmi Nemzeti Hallgatói Koordinációk, valamint a Nagygyűlések. Az intézményesüléssel a folyamat új szakaszába érkeztünk.
Kettő koordináción és egy nagygyűlésen vettem részt, és egy álmot láttam megvalósulni. Amiről korábban azt hittük, hogy nem lehetséges, hogy úgysem sikerülhet, az itt most élő példa! A diákok kezükbe vették a sorsukat. Politikai szocializációjukra az itt gyakorolt közvetlen demokrácia olyan hatással lesz, hogy később az egyetemről kikerülve elképzelhetetlen, hogy belenyugodjanak mindennapi tehetetlenségükbe. Tovább fogják vinni a demokráciát. A koordinációkon olyan kérdésekről szavaztak például, hogy milyen módon folytassák az ellenállást, mit tegyenek sikerük érdekében, és kik legyenek a projektek vezetői. Hasonló struktúra alapján működnek, mint a legtöbb alterglob önszerveződés. Nem vezetőket választanak, hanem projekteket indítanak, és ezekhez választanak koordinátorokat.
A Nagygyűlés viharos, forradalmi hangulatú volt. Magyarul nem hallunk ma senkit olyan lendülettel szónokolni, mint franciául ott azokat a gyerekeket. Az energia szertesugárzott minden szavuk után. És a hallgatóság nem csak hallgatott, hanem élt, gondolkodott, és lelkesült volt! És ahogyan KG mondta, "itt most azt láthatjuk, hogy milyen valójában a társadalom". Milyen a felelősen gondolkodó és cselekedni tudó, saját ügyeiben döntéseket hozni képes társadalom, amelyben az emberek végre egymásra találnak, és boldogan élhetnek, mert nincsenek megfosztva legfőbb emberi igényük teljesüléséről, a közösséghez tartozás érzésétől. Itt végre valóban emberek lehetünk. Társadalom születik!

Eközben a média, mint említettem, félretájékoztat és elhallgatja, hogy miről van szó valójában. Tudassátok mindenkivel, hogy mi az ami valójában történik! Tudassátok mindenkivel, hogy franciaország fiataljai a saját szabadságukért, a demokráciáért, és a mi szabadságunkért is harcolnak ma!

A társadalom teste nagyon beteg. Most dől el, hogy meggyógyulhat-e, vagy a betegség a küzdelem ellenére is újból eluralkodik rajta. A folyamat egy heves lázzal kezdődött, amely a külvárosok fellángolása volt, és amelyet a ploretariátus vitt véghez. A láz egyre erősödött és a test újabb és újabb részei kezdték meg harcukat a kór ellen, amikor fellázadtak a diákok, majd óriási tömegekben kezdték meg a küzdelmet a csatlakozó munkavállalókkal és munkás szakszervezetekkel együtt. Egyre többen és többen vagyunk, és megállíthatatlanul megyünk előre!

Mindenki együtt! Győzni fogunk!